Pofára eséseim és csalódásaim közöttaz ilyen-olyan belebukásokkal együtt vagy mellett és ellenére akár, a sors, netán a véletlen kedvez-                      …

lisztet szórokfehér kesztyű kezemenvalamit ki kéne sütniválaszokat adni a kérdőívekreki is vagyok hol is vagyokmegszámlálhatóhiába gyúromelmém sodrófájanem a legjobbkevés egy teljes kiőrlésűreamit mondani tudok zsemlénél nem nagyobbegy kis tányéron könnyedén…

A tetőzésre várunk. Hajnalóta már csak feketén lehetrá fogadni, vagyis közel van.Az eredmény kihirdetésekora győztes elveszi bőröndjéta sorból, és indulunkaz állomásra. A nyereménybőlfizet még egy kört vagy többet,azután felszáll a vonatra.A behegesztett ablakbólmég lenéz…

Röhögő senkik, balkörmű gazok, azok,ezek, akkor, most, jöjj, jó öreg ritmusom,segíts! Hajdani társak árulását legalábbegy bökversben, alkalmi rájátszásban,ahogy Tóth Árpád is tette, kimondjam itt, hogy tudom, érzem, és érteni is vélem, nincs semmi komplikáció,…

MOST MÉGHamarabb lesz itt az este,visszafogott a nappal,bár a reggel még eljátsziktörött tükördarabbal,üvegcseréppel.Behálózva a dália,a tündérnek körme nőtt;fátyla bomlik, hófehérben képzeli az esküvőt.Vele remélek.Szél támad és eső koppan:pár gyöngyszem a…

őszi fák ti őszi fákolyan csupasz a világföljajdul sok száraz ágaz ember az égbe látmúlás-szagú az avarszálltában hal el a dalesőcsepp-szemeivel bámul vádolón az éghiába vagy halni kellsehol sincsen menedékím egy tavalyi madáralvó szárnnyal ideszállpiciny teste…

Ahogy ezeket az adriai fövenyen gyűjtött kagylókat,az arcélek, szemek, szájak, holdas lények igéző rajzolatait fekete tollal továbbhuzigáltam és finom, Van Gogh márkájú olajfestékkel kipingáltam, hőálló ezüsttel villogóra vadítottam,egyszerre csak azon kaptam magamat,…

Nem a semmi szó jelentésén vagy jelentéskörnyezetén elmélkedem, nem vagyok nihilkutató, de érzékelem – bizonyára mindannyian –, hogy egyre felületesebb életünkben milyen elképesztően fontos szerepe lett. A felnőtt–tinédzser kommunikációban különösen gyakran…

az öreg hidat lebontották azótarozsdás kis vashíd voltcsakúgy reszketett amikorátmentünk rajta s arcunkatmint szerencsepénzt nevetvea Szinvába vetettükkora ősz volt vagy késő nyáraz idő senkiföldjesovány szél szaladt utánunka nap egy kihullott hajszálaült meg homlokodon-…

ROSSZ | A hely, ahol tartózkodom, minimális felszereltségű, kicsi faház, átfúj rajta a szél.JÓ | Viszont a tornácra hajló barna szőlőlombok biztonságérzetet adnak.ROSSZ | Éjszakánként olyan vastag a csend, hogy takarózni lehet vele.JÓ | Viszont a némaság nem ellenséges.ROSSZ |…

fehér cérnaszálak a feketeségen ponttól pontigmilyen mereven kecsesen húznak vonalat mintha arány és irány egyből csak úgy futtábanelérhető volnaértelemmel az artista dolga megtalálninézd csak csupa fejmegannyi erőlködő antropomorfiaa sárga-kék a vörös-barnaannyira…

A villanyszerelő néhány másodpercig csak nézett rám, mint egy hibbantra, és másodszor is megismételte a kérdést. – Hová tegyem a tévé csatlakozóját? Lentre vagy az emeletre? Lakást cseréltünk éppen, és az elektromos kábelek, dugaszok, villanykapcsolók helyét…

Üzeneteket küldünk. Furcsa ez,hisz egymás mellett élünk. Mégis így kellhajóznia a szónak a palackban,a véletlen hullámain. Talánnem csapódik sziklához az üveg,nem kóborol el az áramlatokzavarosában, s egyszer, amikor márnem is számítunk rá, egy ismeretlenészreveszi, utána…

Az almafa lassan befejezikarját széttárja:hölgyeimuraimennyi volt!udvarunkig(a hullámpalás kutyaólig)ablakomig kitolt határain belülholtig kosárkát álmodikszellős polcot remélpár szem földre pottyantcirmos-héjúhangyaláb tapostanyári pillanat:töpörödött…

palackpostámattól vidámhogy a puffadt vihar utánkisütött a nap délutánés szerelmemmel ezért úgy fél öt körül az átszellemített kékliláikat fénybe emelő katángok között kanyargóhegyi úton tenyeres talpas bodzák mentén mentünk legalább ötször de az sem kizárt hogy…

 Füves hegy oldalán vénülő pasas –ezt a verset még ’98 tavaszán írtam A hal tréfája kötetben; hatvan múltam, jól hangzott,enyhe kivagyiság is rezgett benne emlékezetem szerint, humorosanakár;ma rezeg-e, merek-e visszatérni hozzá, életre kelteni,mert elém…

A parkolóban szél játszik a porbahullott újságlapokkal. Van igazságrajtuk vagy nincs, már mindegy: elhalványultaz írás, eső mosta össze azállítást és a cáfolatot. Aztánegy pocsolyában végzi a papír,szétolvad és kásává lesz. A sárgás-szürke pép úszkál a vízben, s…

A Kis-sváb-hegy déli oldalán,ott,ahol a félsoros Álom utca jó száz méter hosszan elterebélyesedik –a lebetonozott térségen tegnap reggel óriás-gépek jelentek meg éskülönféle állagú emeletes dombokat púpoztak föla teherautókon oda fuvarozott homokból, fekete földből,…

„…mert folytatódik minden, örökké ésaz örökléten is túl. Ami volt, azott lüktet abban, ami lesz, nem kell hátféltened a létezőt: elenyészveátlényegül, elemeire hullvaúj formát talál magának, és benneúj életet. Veszteséglistád tépd el:nem vész el semmi, csak…

Cérnaszálon,nem kötélen,át a sötét semmiségen táncoló, teelőre-hátra lendülsz-hőkölsz,hány fejed van, kétlábú?A kor lelke nemzett, a nemzeté,tudom, de milyen úton, módon, miféle konkrét vagy véletlen vágy, ijedelem tépett láthatóvá téged, hogy magad se tudod, mit…