ROSSZ | A hely, ahol tartózkodom, minimális felszereltségű, kicsi faház, átfúj rajta a szél.
JÓ | Viszont a tornácra hajló barna szőlőlombok biztonságérzetet adnak.
ROSSZ | Éjszakánként olyan vastag a csend, hogy takarózni lehet vele.
JÓ | Viszont a némaság nem ellenséges.
ROSSZ | Kis családomon kívül nincs kivel szót értenem, a szomszédok éppoly távol laknak e nyaraló helytől, mint én.
JÓ | Viszont nem kell felesleges fecsegéseket hallgatnom.
ROSSZ | Olyan munkákat kell végeznem (fűnyírás, kertépítés, különféle javítások), amelyek szokatlanok, sohasem volt ezekre szükségem.
JÓ | Viszont újszerű képességek felfedezésére nyílik alkalmam, amelyek egyszer segíthetnek megértenem, miért avatkozik olyasmibe az ember, amihez semmi köze.
ROSSZ | Amiket fontosnak tartottam, elvesztették jelentőségüket, vagy kevésbé értékesek.
JÓ | Viszont megtudtam, hogy tulajdonképpen semmi sem az, aminek látszik.
ROSSZ | Sokkal kevesebb viszonyítási ponttal rendelkezem, mint ezelőtt, és ezért néha elveszettnek érzem magam.
JÓ | Viszont nem mások mondják meg, ki vagyok valójában.
ROSSZ | Akik eddig napjaim részesei voltak, eltávolodtak; mintha soha nem is léteztek volna.
JÓ | Viszont ez az ára, hogy felismerjem, mit jelentenek számomra, amikor velem vannak.
ROSSZ | Kiszolgáltatottja vagyok a természetnek; ha esik, ha süt, kénytelen vagyok alkalmazkodni hozzá.
JÓ | Viszont ezentúl nem becsülöm alá a fény és az eső jelentőségét, elfogadom, hogy hatalmasabbak nálam.
ROSSZ | A világ, mióta távolabbról nézem, mintha lelassult volna, akár az öreg autó, ha dombra kapaszkodik.
JÓ | Viszont könnyebb érzékelnem a részleteket, amelyek különben a sebesség miatt azonosíthatatlanok.
ROSSZ | Úgy érzem, egyik nap olyan, mint a másik, s mivel nem tudok változtatni ezen, tehetetlen vagyok.
JÓ | Viszont semmi sincs, ami kizökkentene a részletek átéléséből.
ROSSZ | Kevesebb szállal kötődöm a külvilághoz, mint régi életemben.
JÓ | Viszont a szálak erősebbek, és sokkal tartósabbak.
Kutas József írásai a blogon | Kutas József írásai a Liget folyóiratban
