Nem szabad őszintének lenni. Csakőszintének szabad lenni. Az őszinteségvédtelenné tesz. Az őszinteség felvértez.Lehet ezt így sokáig folytatni, és perszesorolsz érveket minden állítás mellett,hiszen annyit te is konyítasz a színpadidialógusok írásához, hogy képes légy…

Fásultság és félelem, félelem és fásultságbénít és tompít, zár magadba és köt gúzsba,hitetlen vagy és reménytelen, bár hitet ésreményt próbálsz magadra erőltetni, s olykuszák agyadban a gondolatok, hogy méga bajaid sem tudnád rendesen elsorolni, igaz,nem is fenyeget a…

Valóban különös-e vagy az öregedéssel járó automatizmusok egyike,nem tudom,mostanában újra meg újra fölbukkan még emlékezetnek sem mondható belső áramlásaimbanegy tizenhárom-tizennégy éves fiú,arca és hangja, fejtartása, profilból(valami sildes, fekete sapkával),a…

Ha a világ közlekedőedényvolna, csöveiben csupa hamisságcsordogálna, szemfényvesztés. Hol itt, holott üti fel a fejét egy koholteszme, mely megváltást kínál, s ha azt nem,hát tejjel-mézzel folyó Kánaánt.Árad és habzik, forr és bugyborékol,mindent elönt a hazugság. S a…

Tudom, Drugics, bizonyos értelemben ez a verses irományom,mert publicisztikának szánom, lehetetlen,ahogy húsz évre visszaréved és szerzőjekihűlt lábnyomod fölmelegedésén mélázva elveti a kockát, mikor elvet és tárgyias valót, most is mint akkor,összevetve, válaszol néma…

– Hallottad a legújabb rémhírt?– …– Minden igaz!Ittkeringéla legújabb régi vicc;nem mondhatom, hogy megnevettet;te tetves, kezes-lábas gönc, közös, rühös rongy,mit akarsz;hadarsz, vigyorogsz, belemarsz élőbe, holtba;a rendszer teszi a történetet vagy…

Lapozni a jobbra-balra mutató nyilakkal lehet akár a teljes képernyőn is (Expand / Click to read).VIGYÉL ÁT, RÉVÉSZEM255 magyar vers | 100 magyar képzőművészeti alkotáskortárs írók, költők, irodalomtörténészek jegyzeteivelA VÍZRŐL – legyen az forrás, patak, folyó,…

A hely tette talán,ahol dekkoltam délután; a da Vinci delikát bolt hasas palackjait bámultam, egy sorban a női molett ruházat bábuival, a plázaparkoló piaci bejárata és az ékszerzálogház előtt;ott világolt föl hirtelen, ha nem is értelme, de félelmea lehetséges feltevésnek,…

Mi adhat békét, kérdezed magadtól,kihez fordulj, milyen szabályozóerőhöz, hogy csitítsa el az újraés újra egymást érve feltorlódó,tajtékos indulathullámokat,melyek nem hagyják csendben kisimulnia lélek vízfelületét, s az így nemválhat tükörré, hogy a külvilágotmutassa…

Törpe-álarcban magasodsz Törpe-földön, tökéletes mimikrid biztos tudatában.Óriáséknál – másik maszkban – nagyságodat irigylik néhányan.Bárki vágyának modellt állsz;azzal, hogy alakod kölcsönzöd neki,átlényegíted, formát kap,s már-már megszületik – de…

Mintha a plakát alatti kettőt isláttam volna már, anya és lánya lehet szintén,de másként kéregetnek, mint a fölöttük nevetők;a Nyugati p.u. előtt, a járdán ülnek, mellettük óriás nejlonszatyorban a holmijuk, előttük a zöld műanyag pohárka dilettáns persely,üressége…

Két héttel ezelőtt, életem egyik leghidegebb tele után az időjárás hirtelen megenyhült. Visszatértek a vörösbegyek, a harkályok buzgón kopácsoltak, kinyíltak a hóvirágok és mindenütt krókusz virágzott. Még az aranyvessző és a magnóliafa is életre kelt, a kanadai ludak…

Tegnap vagy tegnapelőtt születettvagy két éve(öt is van már, nem tudom),festett vagy rajzolt, aprólékosan eszkábáltkézműveim némelyikét vadul tépem körül vagy keresztül-kasul, körmeim közül nem menekül, ha nekiesem,egy sem;hasogatom föl, formálom át,ragasztom újra össze,…

Talán ha végigfekhetnék az ágyon, hanyatt,és ki tudja, honnan, alighanem a semmiből,ott teremne egy barátságos macska, lehetnefekete, cirmos, de olyan vörhenyeges is, mintnagy kedvencünk, a két házzal alattunk lakó,Répa nevű cica, egyszóval megjelenne, és amellemre ülne, esetleg a…

Megint háború, mi más –térdemen dajkált laptopom képernyőjén a bombázó Miragemeg a többilátványos szörnyeteg pompásan mutat;vasárnap délelőtt van, bámulok, klikkelek,s míg olvasom az interneten csaknem élő adásbanérkező líbiai híreket, kimondatlanul is küszködöma…

Még meghalhatsz fiatalon,mert fiatal vagy most is– legalábbis annakérzed magad.Még kiszökhetsz az idő kapuján,levetheted a múlás és a romlásszégyenfoltos overallját – mégbeleájulhatsza mártír tisztaságba.De hát hiába töprengsz, mindeközbentudod, a döntés nem…

Ittaz úja legújabb úja most villantó pillanat.Még pilla csak puszta pillogásfényre vagy mire rebbenésjövés-menés közti rés.Eddig nem volt még most meg márnincs.Újra próbálom megérinteniszeretném csapdába ejteniakáritt most ígymost úgynetánkörül.Ez már egy másik…

VIGYÉL ÁT, RÉVÉSZEMHa folyóvíz volnék, bánatot nem tudnék,Hegyek, völgyek között zengedezve járnék.Ahol kitérülnék, virágot növelnék,Hegyek völgyek között, virágot növelnék.Leányok leszednék, bokrétába kötnék,Az ő édesiknek kalapjára tűznék.(illusztráció:…

VIGYÉL ÁT, RÉVÉSZEMIm, – a hűs udvar téglakockavörösén előbb meglapul,majd óvatosan, ágra-bograoszolva előrenyomula szappanosvíz, de megtorpans kis kék fején hol ott, hol itt,szinte meglátni láthatatlan,reszkető, apró csápjait,amint az akadályt leméri.Fel-alá…

VIGYÉL ÁT, RÉVÉSZEMOlvad… Így kapja vissza lényegét.Fölissza most a tó jegét.Fölissza és lassan azzal telik.Fényes jelekkel így építkezik.A jég alól most olvad múlt nyaram.Gyertyás prizmák közt hangtalanépül s mint mélyre-süllyedt csónakotemelgetik a duzzadó…