Nem szabad őszintének lenni. Csakőszintének szabad lenni. Az őszinteségvédtelenné tesz. Az őszinteség felvértez.Lehet ezt így sokáig folytatni, és perszesorolsz érveket minden állítás mellett,hiszen annyit te is konyítasz a színpadidialógusok írásához, hogy képes légy…

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELIIllyés Gyula az 1947-es Ebéd a kastélyban című, merészen műfajtalan (párbeszédes regény?, szociografikus vita?) írásában mesél „egy esetet” a vendéglátó, immár birtokát-rangját vesztett grófnak, s az emlékezés természetét és cikcakkos…

Fásultság és félelem, félelem és fásultságbénít és tompít, zár magadba és köt gúzsba,hitetlen vagy és reménytelen, bár hitet ésreményt próbálsz magadra erőltetni, s olykuszák agyadban a gondolatok, hogy méga bajaid sem tudnád rendesen elsorolni, igaz,nem is fenyeget a…

Valóban különös-e vagy az öregedéssel járó automatizmusok egyike,nem tudom,mostanában újra meg újra fölbukkan még emlékezetnek sem mondható belső áramlásaimbanegy tizenhárom-tizennégy éves fiú,arca és hangja, fejtartása, profilból(valami sildes, fekete sapkával),a…

A véletlennek tudomásom szerint nincs istene vagy istennője, ahogyan a balsorsért Até (Hellasz), a jó szerencséért viszont Laksmi (India), Benten (Japán) vagy Fortuna (Róma) felelős. A régiek talán nem tartották fontosnak vagy jellemzőnek? Hitük szerint nem is létezett véletlen?…

Ha a világ közlekedőedényvolna, csöveiben csupa hamisságcsordogálna, szemfényvesztés. Hol itt, holott üti fel a fejét egy koholteszme, mely megváltást kínál, s ha azt nem,hát tejjel-mézzel folyó Kánaánt.Árad és habzik, forr és bugyborékol,mindent elönt a hazugság. S a…

CSOPORTKÉPEKA csábító új webes technológiák a közös gondolkodás korábban ismeretlen formáit teremtették meg. Pontosabban ezek lehetőségét. Az internetes kommunikáció ismert és gyakori jelensége ugyanis, hogy egy hozzászólás lángra lobbantja az indulatokat (flaming), s ha a…

Ha a villamos az orrod előtt megy el, bosszankodsz egy keveset, majd tüstént nekilátsz, hogy megtervezd a kényszerű várakozás miatt felépítendő Időparkot; benépesíted, épületeket, ligeteket alakítasz ki emlékekből és árnyékokból – vagy más, egyszerű, köznapi dolgot…

Tudom, Drugics, bizonyos értelemben ez a verses irományom,mert publicisztikának szánom, lehetetlen,ahogy húsz évre visszaréved és szerzőjekihűlt lábnyomod fölmelegedésén mélázva elveti a kockát, mikor elvet és tárgyias valót, most is mint akkor,összevetve, válaszol néma…

A BKV menetrend szerint közlekedő, kertek alatt bóklászó járatai olykor különös, mozgó antikváriumhoz, bazárhoz vagy turkálóhoz hasonlítanak – azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nem könyvet, zsuzsut, minőségi angolszövetet, hanem embereket lelni bennük.…

Ismerősök és ismeretlenek kommentjeit olvasom egy gyöngyöspatai hír kapcsán a Facebookon. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az egyre ordenárébb színvonal néhány forduló után elér oda, ahol jóérzésű ember nem olvas tovább, mert minek.Az egyik elvadult kommentelő minden szavából…

– Hallottad a legújabb rémhírt?– …– Minden igaz!Ittkeringéla legújabb régi vicc;nem mondhatom, hogy megnevettet;te tetves, kezes-lábas gönc, közös, rühös rongy,mit akarsz;hadarsz, vigyorogsz, belemarsz élőbe, holtba;a rendszer teszi a történetet vagy…

A kultúráért felelős államtitkár ajánlotta, hogy az alkotmány aláírásának napján, húsvét hétfőn, fanfárok és díszőrségi ceremóniák után, a „magyar újjászületés”-t jelképező esemény megkoronázásaként több helyszínen egy időben rendezzenek…

Takács úr egy emelettel feljebb lakott. Kövér, fehér bőrű ember volt, az a fajta, aki drapp zoknival hordja a szandált. Erősen kopaszodó fején keresztbe fésülte a hosszúra növesztett hajszálakat, s ettől rendszerint zilált, szinte bohó külsejűnek tűnt, mert a vizesen…

ELKÉPZELEM, HOGY ELKÉPZELI1899 őszén Tolsztoj sokat betegeskedik. A Feltámadás utolsó fejezeteit írja, elakad, nekilendül, újra megtorpan, aztán örömmel jegyzi naplójába, hogy „jó és fontos jelenetek születtek“. A világirodalom legáhítatosabb és…

Áprilisi, tiszta nap. Az égen fellegbuborékok lebegnek, kissé füstös képűek, mintha a szél tintával dúsított vízbe mártogatta volna szívószálát. A fák hatalmasan lélegeznek, kidomborítva lombmellkasukat. Sárga, kék, fehér színek villóznak mindenütt; napfénnyel…

A hely tette talán,ahol dekkoltam délután; a da Vinci delikát bolt hasas palackjait bámultam, egy sorban a női molett ruházat bábuival, a plázaparkoló piaci bejárata és az ékszerzálogház előtt;ott világolt föl hirtelen, ha nem is értelme, de félelmea lehetséges feltevésnek,…

Könyv kinyitva az asztalon, televízió beüzemelve, péntek délutáni nem is olyan csendes élet. A felhős eget apró fecnikre szaggatja a szél, a szobában a benti lámpafények csillogó szemete hulldogál. Fél hét van, a híradó ideje.A látómező perifériáján, a tudat senkiföldjén…

Mi adhat békét, kérdezed magadtól,kihez fordulj, milyen szabályozóerőhöz, hogy csitítsa el az újraés újra egymást érve feltorlódó,tajtékos indulathullámokat,melyek nem hagyják csendben kisimulnia lélek vízfelületét, s az így nemválhat tükörré, hogy a külvilágotmutassa…

Mintha a plakát alatti kettőt isláttam volna már, anya és lánya lehet szintén,de másként kéregetnek, mint a fölöttük nevetők;a Nyugati p.u. előtt, a járdán ülnek, mellettük óriás nejlonszatyorban a holmijuk, előttük a zöld műanyag pohárka dilettáns persely,üressége…