Hallod-e, te szelídecske, leány vagy-e vagy menyecske?
Nem vagyok én szelídecske, sem leány, de sem menyecske.
Mert én kerti virág vagyok, a harmatért majd’ meghalok,
mert én kerti virág vagyok, a harmatért majd’ meghalok.
Ha Te virág vagy a kertben, én meg harmat vagyok benne,
este a virágra szállok, reggelig rajta úszkálok.
Hozd fel Isten azt a napot, hogy süsse fel a harmatot,
a füvekről a harmatot, a szívemről a bánatot.
Kinek nincs kedve itt lakni, menjen mennyországba lakni,
építsen az égre házat, ott nem éri semmi bánat,
építsen az ég szélére, ott nem éri semmiféle,
építsen az égre házat, hogy ne érje semmi bánat.
Ki ez a szelídecske, kérdezheti a népdal olvasója vagy hallgatója a nyitó kérdés után, ha sem leány, de sem menyecske, és állítása szerint nem is szelídecske? Hanem akkor kicsoda, micsoda és milyen? A modern versek tömörségével vetekedő népdal egészét megértve és kifejezéseit használva talán azt mondhatjuk, hogy szerelemre szomjas és képes e világi, földi házban élő, szabad nő, aki társra találva akkor is ezt az életet választja, ha az bánattal jár. És miért? Mert olyan a kedve. Mert tudja, hogy a harmadik szakasz tárgyilagos megállapítása igaz: csak akkor és ott nem éri semmi bánat (semmiféle) az embert, ha nem a földön, a mindennapi, testet öltött, érzékelhető valóságban, hanem az elképzelhető égi mennyországban lakik. A két világot a kerti virág és az égre épített ház képeivel jeleníti meg a szöveg. Az első történéssel jár, társ kell hozzá, ki a kerti virág harmat-vágyát kielégíti.
A képes beszéd szexuális tartalma az ismétlődő ritmikával ugyanolyan egyértelmű, mint a másik világban az égre, az ég szélére épített ház. Ez adja a nyolcszótagos lüktetés megduplázásával szóló sorok három szakaszba dramatizált egységét, a dal kettős zárását, a semmi bánat bánatának bravúros érzékeltetését.
HORGAS BÉLA
illusztráció: Tihanyi Lajos | FEKVŐ AKT
A vers és a jegyzet megjelent a TESTET ÖLT című antológiában | Liget, 2013
microsite képekkel és zenével itt
---------------------------------
KÖNYVBEMUTATÓ | 2013. október 24-én, csütörtökön 17 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
