Miklós Pál a régi kínai világ szerelmese volt: a tusé és ecseté, a festők és írástudók művészetéé, a kifinomult formáké, a jelképes nyelvé, amely nemcsak tusfestményekben és kalligráfiákban jelent meg, hanem a szerelem művészetében is, a buddhizmus Kínában kialakult ágában, a chanban is, az életmódban vagy az időszemléletben is. De aki érteni szeretné a roppant változásokat, amelyek a mai Kínát jellemzik, annak mindenképpen érdemes elmerülnie az ő kínai múltat értő és európai kultúrával összevető esszéiben. Hiszen ma is igaz, hogy „még az újításokat, a reformokat, a jövőt kívánó politikát is csak a múlt hitelesítésével lehet előadni”(Nyelvi kultúra és ideológia: a Tus és Ecset című esszékötetben). 

Az elektronikus Tus és Ecset groteszknek tűnhet, de Kína éppen azáltal mutatja meg rejtőzködő energiáit, hogy nem zárkózik el többé a modern eszközöktől, és a fiatalok computer-ecsettel tanulják meg írni a régi írásjegyeket. A Nagy Fal mögül előlépő kínai kultúra továbbra is jelképekben gazdag, üzeneteit megérteni pedig csak a hagyományos jelképek megismerése által lehet. Ha a vallást: a tao-t és a chan-t nem idegenül egzotikus világlátásnak tekintjük, hanem olyasminek, amiből egyet s mást érdemes eltanulnunk.

„A praktikus haszon…meglehetősen konkrét eredményekkel fogalmazódik meg a taoistáknál, a hosszú élet biztosítékát adja a szerelem helyesen művelt gyakorlata”. A Miklós Pál által fordított taoista ars amatoria jelképes nyelven fogalmazott, igen részletes leírást ad e helyes módozatokról. De a buddhizmusról szóló fejezetekből is olyan szokatlan személyekkel és különös írásokkal ismerkedhet meg az olvasó, melyekkel másként magyarul sehol nem találkozhatna: miként honosodott meg az idegen vallás Kínában, miként született sajátosan kínai irányzata, a chan (japán nevén: zen), s történetének olyan fejezeteiről és szemléletéről szerezhetünk tudomást, mely a gyakorta ismételt „írások nélküli tanítás”-tól meglehetősen különbözik.

És hogy Kínában zsidók is éltek? Talán már az ókor végén bevándoroltak, Kaifengben, a hajdani fővárosban a középkor évszázadaiban zsinagógát is építettek. Közösségük történetéről pedig keresztény hittérítők (jezsuiták és protestánsok) írásaiból értesülhettünk… Sorolhatnám még, hogy mi mindent rejt a Tus és Ecset, de kedvcsinálónak ennyi is elég…

Kalmár Éva

---------------------------------------------------------------------------------