Liget 2007/9 | Bujtor László - UTUNK A CSILLAGOKBA VEZET? (részlet)
Csillagközi globalizáció
A nagy felfedezések, sajnos, sohasem a környezetünkért aggódókat erősítik. Még az olyan nagy elmék is, mint Stephen Hawking, azért repesnek, hogy Földünket el kell hagyjuk, mint az átalakuló ebihalnak a pocsolyáját, mert a tudós szerint bolygónk menthetetlen katasztrófa fenyegetésében él.
A briliáns elméleti fizikus földtörténeti-őslénytani tudása, úgy tetszik, nem olyan mély, hogy meggondolná: a földi élet hárommilliárd éve alatt a Földet ért bármely csapást a bioszféra (igaz, évmilliók alatt) kiheverte - legjobb bizonyíték erre éppen Hawking úr létezése. A tolószékhez kötött tudós seregnyi ápoló, orvos és segítő munkájának eredményeként néhány héttel ezelőtt egy Boeing-727 fedélzetén élvezte a zéró gravitáció és a lebegés élményét. Utazásáról és a körülötte csapott felhajtásról visszatérése után így vélekedett a Kennedy Űrközpontban adott sajtótájékoztatón: „Azt gondolom, a földi életet annak folyamatosan növekvő veszélye fenyegeti, hogy egyszer egy katasztrófa, mint a globális felmelegedés, nukleáris háború, a biotechnológia segítségével kifejlesztett mesterséges vírus vagy egyéb veszély letörli a Föld színéről. Azt hiszem, az emberi fajnak nincs jövője, ha nem lép ki az űrbe. Éppen ezért kívánom felkelteni az érdeklődést az űr iránt”.
Ezek a mondatok egy világhírű tudós és avatott tollú ismeretterjesztő véleményeként tudományos felhatalmazást adnak a földi élet további gátlástalan kihasználásához. Keserű szájízzel mondom: ez a nyilatkozat a globalizáció motorját alkotó világcégek és a pénzért gerincét pironkodva, ám függetlensége utolsó roncsaiba kapaszkodva azért némi eleganciával meghajtó tudóstársadalom krémjének cinkos összekacsintása. Mondhatja ezután bármely gazdasági érdekcsoport (legyen az olaj-, gáz-, szén-, bányászati- stb.): küszöbön a megoldás.
Ha nagy lesz Földünkön a gond, majd kivándorlunk. Sutba tehát a közgazdasági externáliák internalizálásával, félre az eleve Janus-arcú CO2-kvótákkal, hagyjunk fel a nem-szénhidrogén alapú gépek költséges fejlesztésével! Most már magabiztosan állíthatják ezt a csúcsmenedzserek – hiszen a legnagyobb tudós elmék mondják, hogy utunk a csillagokba vezet. Megérett technológiánk, hogy elhagyjuk bölcsőnket, és más (nagyobb, új, tiszta, lakhatóbb stb.) bolygókat vonjunk gazdasági és környezeti igánk alá. Nekik sikerülhet. Nekünk (az emberiségnek) semmiképpen.
Az ember úgy népesítette be a Földet, hogy harmóniában élt mindenkori környezetével. Ahol nem ezt tette, ott a természet szigorúan korrigálta a kilengést, elsöpörve a beilleszkedésre képtelen populációt. A mai ember csillagközi terjeszkedése azonban jelenlegi pszichénkkel és gondolkodásmódunkkal semmi esetre sem lesz és nem is lehet harmonikus. Nem vagyunk készek a kirajzásra; most csak fertőző betegségként terjednénk el. Saját bölcsőnket szemrebbenés nélkül piszkítjuk be, és ezt természetesnek, legitimnek véve ugyanígy járnánk el egy idegen világgal: tétovázás nélkül iparosítanánk. Illetve: iparosítanák. Azok, akik profitért dolgoznak. És akik ezt kiszolgálják. Akik távoznak, viszik a szupertechnológiát. Akik maradnak, a szupertechnológia kifejlesztésének vaskos számláját próbálják majd kiegyenlíteni. Mert az biztos, hogy a további fejlesztést nem az anyabolygón maradók közössége kezdeményezi.
Ennek igazságát már 2300 éve ismerték a görögök. Az Eukleidésznek tulajdonított történet szerint a híres tudóst egyszer felkereste az egyiptomi király, I. Ptolemaiosz, hogy van-e valamilyen könnyebb út a tanulásra, mint a többieké. A bölcs azt válaszolta: „a geometriához nem vezet királyi út”. Nos, a környezetvédelemhez sem vezet királyi út - illetve: nem királyi út az, ami a Gliese -581 lakható bolygóihoz vezet.
fotó | 500px.com
RETRO-LIGET
avagy mit írtak, hogyan írtak a Liget szerzői öt, tíz vagy éppen huszonhárom évvel ezelőtt: jellegzetes, az akkori és a mai időkről is szóló részletek.
