Bizonyára Don Quijote-i gesztus volt, hogy a választás estéjén Vámbéry Rusztem (1872–1948) tanulmányait és cikkeit olvastam – megint fájdalmas dühvel konstatálva, hogy ez az okos, szerethető életmű is eltűnt a „nemzeti” emlékezetből. Az ostobaságot gerjesztő és…