egyre korábban világosodikfoltokban szűrődik átaz erkélyen a hajnaltestemre festi színeitfelismerhetetlen vagyokmint egy betört templomüvegvalamit mégis össze kellene rakniszavakat illeszteni egymáshozmég ha olyan lassan isahogy egy kódexmásoló tennévizet locsolni magamralemosni az…