nem is tudom, mi lennék, hogyha nem lennél.
úgy összenőttünk, hogy közöttünk érzésre
alig maradt hely. mondanám, s te gyorsabban
már mondtad is. mégis beszélgetünk. mindig,
megúnhatatlan. meddig bírni? végére
még nem jutottunk. képzelem, hogy megcsallak,
de nehezen. magam csalatni nincs kedvem,
sem ráérő időm. kitöltve estéink
és napjaink. milyennek ismersz: kedvesnek,
elég erősnek? elfogadhatók, egymás
előtt: vagyunk. szerelmesek. lehet rajtunk
nevetni. szép pár. lennél, hogyha nem lennék?

Géher István

A második kötet (1984) bölcsebb stratégiáját valósítja meg a rejtekezésnek. Mi van, Catullus? – kérdi önmagától az alter egójánál (i.e. 84–54.) kissé korosabb költő, s a választott maszk mögül válaszol. Része a rejtekezésnek a terjedelmes (a versanyag másfélszeresét kitevő) jegyzetapparátus is, mely főként verstani ismereteket terjeszt, s a rejteni kívántakról nem fed föl semmit.

A címbeli choliambus / khóliamboszról ezúttal megtudjuk, hogy a négy szabályos jambus után a sorvége titátáti ritmusával gáncsot vet önmagának; az első két szóról, hogy a Catullusi „atque amemus”-t idézi („Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást” Devecseri Gábor fordításában), de a bel canto-ra is kapunk magyarázatot.

Bel canto: tehát vallomás? Szépen eldalolt szerelmi? Sokkal inkább dallamtalan, nemcsak ritmikailag zaklatott drámai monológ: önvizsgálat.

Húsz év házasság (s előtte pár év egyetemi diákszerelem) után, keserves megpróbáltatások és szép ígéretű kiteljesedés után a vers apró képekkel-mozzanatokkal érzékelteti azt, amit a népdal így: „Csak meg vagyok véled szokva.”

Aztán fordulat: a magánbeszéd hőse bevallja kételyeit. A kétely hiteles, de csak meg kell mosolyognom: az a pasas, aki képzeli, az nem csalja meg, akivel összenőtt. Ahogy – hisz tudja, írja is – magát sem.

Végül csupa váltás: bensőséges kérdés, szociografikus meghatározás, valóságos vallomás, öngúny.

Majd az utolsó mondatban az első inverze – figyelj, olvasó, figyelj versmondó! –, mert úgy játék, hogy halálos komoly: lennél, hogyha nem lennék?

illusztráció: Barcsay Jenő | Beszélgetők

Mesterházi Márton írásai a blogon | Mesterházi Márton írásai a Liget folyóiratban