Az almafa lassan befejezikarját széttárja:hölgyeimuraimennyi volt!udvarunkig(a hullámpalás kutyaólig)ablakomig kitolt határain belülholtig kosárkát álmodikszellős polcot remélpár szem földre pottyantcirmos-héjúhangyaláb tapostanyári pillanat:töpörödött…