RETRO-LIGET
 

Liget 1988/1  |  Levendel Júlia - BEKÖSZÖNTŐ  (részletek)

Milyen jó volna most olyasféle büszkeséggel, boldog öntudattal megszólalni, mint például Bajza József az Athenaeum indulásakor. Hozzá hasonlóan előrenézni a jövőbe, és otthonosan, a birtokos magabiztosságával látni az idővégtelent: hogy immár van ott kiküzdött, megérdemelt helyünk. Mondanám a szavakat, elragadtatottan próbálnám azokat a mozdulatokat – „Alig lehet ember szebb viszonyban embertársaival, mint vannak azok, akik az időszaki iratokat, ezeket a szellemi közlekedés léghajóit kormányozzák”.

Mi talán bátortalanabbul indítjuk a Ligetet? Nem, dehogy. És ha szemérmesen rejtegetnénk is, az öröm, a régi lelkesedés, az elődöktől örökölt hit és játékszenvedély úgyis megmutatja magát. Miért sóvárgok hát Bajza magabiztosságára? Mindenekelőtt azért, mert a repdeső örömöt évtizedek kudarcainak súlya nyomja. Az ember lelke tükrében kutakodik és biztatja magát: most sincs későn. Nekiindul – mintha sohasem törték volna le reményeit –, de nem dicsekedhet azzal, hogy jussát kiverekedte, nem áltatja magát a győzelemmel.

Magyarországon negyven év óta most először indul spontán kezdeményezésre lap. A centralizált kultúrpolitika keményen megakadályozta a műhelyek létrejöttét, s még a kinevezett, pártirányítással működő, de karakteresebb orgánumokat is szétzúzta. Sohasem gyenge színvonal vagy olvasói érdektelenség miatt váltottak szerkesztőket; lap itt meg nem bukott. A műhely-hiány mára szinte fölmérhetetlen károkat okozott, a szellemi züllést minden nemzedék megsinyli.

Felnőtt lapnak szeretnénk a Ligetet. Ezt azért is említem, mert 1968-ban, magunk is eszmélkedve, úgy gondoltuk, hogy elegendő, ha nekivágunk, és keressük a még nem sejtett utakat, stílusokat, eszméket. Ma jobban tudjuk, hogy mit akarunk, kik vagyunk, holott fellépésünket nem könnyíti-egyszerűsíti közös világnézet vagy nemzedéki össszetartozás. Az ökológia számunkra nemcsak tudomány, hanem az érzékenység formálója is, áthatja gondolkodásunkat és erkölcsünket. Új belátása az ősrégi tudásnak, hogy minden együtt, egységben működik. Meggyőződésünk, hogy a Liget akkor lehet érték- és mértékteremtő, ha nem kapkod naprakész válaszokért, de nem is emigrál a jelenből; ha úgy tud felülemelkedni, hogy a történelem alkalmiságát elbírja.

RETRO-LIGET
avagy mit írtak, hogyan írtak a Liget szerzői öt, tíz vagy éppen huszonhárom évvel ezelőtt: jellegzetes, az akkori és a mai időkről is szóló részletek.

fotó | Ács Irén (Visszaszámlálás, 1998)