– Mi van, tanár úr, ízlik a döglé? – szólt oda a menzán vegetáriánus tanítványom, míg békésen eszegettem húslevesemet. Na tessék, ide vezetett közvetlenkedésem, a tegeződés, s hogy együtt cigerattáztam, söröztem velük. Így nyirbálják nem létező…

John Hurt Winston Smith szerepében (Michael Radford | 1984).CSOPORTKÉPEKHérakleitosz szerint az alvóknak külön világaik vannak, míg az ébren lévőknek egy és közös a világuk. Csábító gondolat, hogy a művészet ébreszt, a propaganda pedig elaltat bennünket. Csábító gondolat,…

Hiába tudom, hogy a krumpli meg a csúzli csak mint u-t és ú-t és i-t hordozó hangalakesik egymáshoz közel, már-máregybe,de különben külön áll, kinn és benn egyaránt, és egyáltalánnem esendő; már megesett tényképeit hívja – gyertek elő –, a vers pedig, lám,…

Gyerek vagy és félsz. Hát nem is nézel oda! Égen himbálódzó csillék: sárga, türkiz, piros, kék, zöld objektumok lakják (kik soha nem hagyhatják el) a télre néző szűk kis szoba légterét. Lengőhinták, cérnára fűzött papírmadarak a szavak. Ernyő nyílik. Fény feszül:…

HAGYMALEVELEKÖcsémuram, kedves Kelemen!Előző levelemben a hidegről panaszkodtam, s ámbár azolta beköszöntött Szent Márton nyara egy kis enyhüléssel, már múlóban, csak a sült lúd csontjai maradtak a nagy pecsenyéstálon.A vereshajú Hajléktalan is ázik-fázik felhajtott nyakú…

HÉTKÖZNAPI RÉMREGÉNY 5. RÉSZShaftesbury ért először a telefonfülkéhez, de nem nyitott be. Tindal nagy vizes denevérként vánszorgott, s amikor utolérte, pár pillanatig Shaftesbury-re dőlt, mint aki a szent cél érdekében kész akár elájulni is. Bár még zihált, nem…

Míg élt, azt hiszem, soha nem mondtamneki, hogy szeretem. Nem tudom, miérthallgattam erről, talán szeméremből. Deamikor haldokolni kezdett, az utolsó egyhónapban gyakran voltam a közelében, ésa szokásos tevés-vevés, etetés-itatás, párna-frissítés, vécére kikísérés mellett…