(...tudom már semmi se úgy lesz
ahogy azt reggel kitaláltam
de végül is halasztott dolgaimtól
terheltek rég a holnapok)

mióta ilyen kripli lettem
egyre több megalkuvással megyek a napoknak
elpatópálosodtam
millió indokom van mikor azt mondom
holnap
esélyem sincs
már nem leszek edzett
végiggondolok mindent
nem megy könnyen hogy bárminek nekikezdjek

nem ok nélkül jutottak eszembe a fönti sorok
lefektették régen
okozat nélkül nincsen ok
pár nappal karácsony előtt
mikor Zselykéék a kicsi fámat meghozták
tán ez az első amit nem magam vettem
s az erkélyen vár a főszerepre
gyötört a gondolat micsoda kosz van
s lelkifurdalással feküdtem le este

fáj a derekam
de mikor nem fájt utoljára
kicsit szaporázom a levegővételt
mégis be kell osztanom valamit mára
tegnap letudtam a piacot
fújtattam szuszogtam
de hazahúztam a tele kocsit
mintha egy évre
megrakottan
öt percet pihentem
várt a konyha
rakodtam a pultra mindent halomba
s nekiláttam
a kocsonyahúst tisztítva zacskókba tettem
dél lett mire valamit ettem
de a halszeleteket az ikrát
muszáj eltenni
dugig lett a fagyasztó
s még hátra volt az alap-lé
 
délután ha felkelek nekiállok
addig várhatnak a halfarkak-fejek
hoztam hagymát kell rengeteg
mert mondanom se kéne
a székelykáposzta is trendi nálunk
meg minden marhaság amit hátha megkívánunk

aztán reggel csak rákényszerítettem magam
elővettem a portörlőket
rongy pronto meg valami antisztatikus kefe
annak idején libaszárnnyal törölgettünk
persze még nyúlláb is volt a cipőtisztításhoz
anyu csak nézne ez a sok vacak mi a fene
de megváltozott a világ
az egész
nálam hiába keresné a súroló vagy vikszelő kefét
nyomát se lelné a padló-vaksznak
újságpapírom sincs attól tisztulna az ablak
porszívó felmosás holnapra marad

ahogy törölgettem a port
hallom anyu hangját
ne csak ahol a papok táncolnak
az egészet csináld ne a nagyját
milyen mélységből jönnek ezek a dolgok
ezerkilencszázhatvanhatban
fogta magát és elment
azt hittem
végérvényesen magamra maradtam
marha nagy átverés az egész
azóta is itt van hangsúlyban mozdulatban
figyeli hogy törlöm a port
mikor teszem a köménymagot a rántott levesbe
nézi koszos-e a nyakam
mosakszom-e rendesen este

ne csak ahol a papok
sose gondoltam végig
fújom a prontót
illatosodik a lakás
teleraktam a hűtőt
és fejemben kavarog egy rakás valami
amiről kiderül mire végzek
verssorok amikkel ideidézlek
ne csak ahol a papok
nem maradhat semmi félbe
hiszen ki ha nem mi adunk tartalmat a hitnek
hogy jön a kétezer tizennegyedik este

fotó | Gosztom Gergő