(Egy Darcy Padilla fényképhez)
Mi kell neked, Garfield? - kérdi lusta kedvencét Jon, a gazda.
Etess, szeress! – feleli foghegyről a filozófus macska.
Két szóban egy világ. Megrázó bölcsesség, mert egy kis embernek ugyanennyi elég! Hogyha gyerek lenne, kérhetné még persze, hogy védj meg mindig, ha kell, meg hogy ne menj messze. Vagy: figyelj rám és dicsérj, hogyha ügyes voltam. Bízz bennem – suttogná, orrán maszatfolttal.
Úgy gondolod, atyám, s prédikálod váltig, hogy a szeretetparancs visz a megoldásig? Akkor a kedvedért véssük be, márványba: Még mindig túl sok az elveszett bárányka. Megsajnálhatsz egyet, tágra tárt szíveddel, de mi van a többi kilencvenkilenccel? Hány százalék éhes? Mennyi pofon csattan? Hány ébredő érzés marad viszonzatlan? Mit üzen a sok-sok viselkedés-zavar? Kiről mond le ki, és miért olyan hamar? Ahol zsigerekbe épül a félelem, mért is szólna Jézus, hogy örvendjetek velem?
Mert a kérdés nem az, hogy merre az oltalom, törvénykönyvben-e, vagy fontos Web-oldalon. Aki itt érintett, a választ arra várja, ki és miként ügyel a szétszaladó nyájra. Mit hirdet, és mit tesz, hogyan és miért csal? És kit vert meg az Úr cselekvésparanccsal? Nem a megváltásra, csak változásra várunk, boldogabb sorsoktól lesz erős a mi várunk. A jó hírt keresni, olvasni is fogom, de (bocsáss meg, atyám!), nem a biblia pont hu per szentiras pont com-on.
fotók: Darcy Padilla | Egyesült Államok | World Press Photo 2012
Z. Karvalics László írásai a blogon | Z. Karvalics László írásai a Liget folyóiratban
