A vér keskeny patakja körbefolyta az ágyat, beleragadt a vajsárga padlószőnyegbe és lassan, alig láthatóan egyre sötétebbre barnult. A nyomozó figyelte, ahogy percről percre változik, míg villog a fotós vakuja és a helyszínelők ujjlenyomatokat keresnek, sötétebb lett, mire megérkezett a halottkém és szinte feketére váltott, amikor a hullaszállítók elvitték a tetemet.
A középkorú üzletember 2012 októberében érkezett a fővárosba, hogy a kaukázusi ország képviseletében energiapolitikai szakemberekkel tárgyaljon. Az egyeztetések hosszabb időt vettek igénybe, de kölcsönösen gyümölcsözőnek ígérkeztek, a férfi kitűnően érezte magát Budapesten, és vendéglátói mindent megtettek, hogy elkápráztassák. Előző éjszaka az egyik pesti lokálban alaposan felöntött a garatra, a szálloda éjszakai portása diszkréten úgy fogalmazott: hajnali négykor emelkedett hangulatban ért vissza, és a boy segítségével jutott el a szobájáig. Egyedül volt? Egyedül.
A halál öt óra előtt állt be, a részegen alvó áldozat nem hallhatta a felfeszített zár pattanását, s a balta is álmában sújtott le – mintha az elegáns környezet a gyilkosokat is finomabb módszerekre kényszerítené. Nem üvöltöttek, nem átkozódtak, csak öltek.
A szobapincér talált rá, amikor sokszori kopogásra sem nyitott ajtót, hogy átvegye a tálcára készített reggelit. Az asztalon hagyott apró, fűszeres kolbászok időközben kihűltek, a tükörtojás tetejét belepte valami nyúlós hártya, ami a halott tekintetére emlékeztette, értetlen, szinte csodálkozó szemére. Mintha látta volna a mellébe szúrt fényképet: egy magas, sötét hajú férfit virágokkal fogad az ünneplő tömeg. A fénykép szélén, kék-vörös-zöld zászlót lengetve ott mosolygott az áldozat is.
A halottkém szerint először a torkát vágták el a baltával, aztán összevagdosták a fejét, a mellkasát, a végtagjait. A véres baltát egy fenőkővel együtt az ágyon hagyták, a lefejezett testen dartsnyilakkal rögzítették a színes fényképet. Három vendég a kora hajnali órákban hagyta el a szállodát, a portás a bejelentőlapok fölé hajolva silabizálta torzan formált latin betűiket és vállát vonogatva mutott az indázó vonalakból álló aláírásokra. A számítógépben rögzített útlevélszámok hamisak, de a nemzetiségüket nem akarták eltitkolni.
Vitesse ki azt a tojást, szólt a szállodaigazgatónak, aki kezét tördelve álldogált a folyosón. Hamarosan jöhetnek a takarítók is. A kopasz, kövér igazgató már húzta is elő a mobilját, rövid utasításokat vakkantott, ő meg csak nézte, és a lift felé indulva még visszaszólt: A padlószőnyeget valószínűleg ki kell dobni. Vannak foltok, amiket nem lehet lemosni.
Horgas Judit írásai a blogon | Horgas Judit írásai a Liget folyóiratban
