RETRO-LIGET
 

Liget 1996/12  |  Beliczay Erzsébet - KI MERNÉ A VÁROST LAKHATÓVÁ TENNI?

1994-ben Budapest lakosságának 15,4%-a volt 0-14 éves korú, a 60 éven felüliek aránya pedig 21,5%. Az egyszerűség kedvéért válasszuk ki az V-VII. kerületeket, ahol kb. 1% területen él a város lakóinak 10%-a. Leszámítva azt a néhány ezer szerencsést, aki a Városligethez közel lakik, egyedül ebben a három kerületben mintegy 70 ezer gyereknek és időskorú embernek nincs lehetősége elsétálni egy parkba, védett játszótérre mozogni, beszélgetni, kapcsolatokat teremteni. Az itt található terek ugyanis kicsinyek, nincsenek védve a forgalomtól; még a Hild téri mintajátszótér – állandó őrzéssel, kerítéssel, méregdrágán berendezve – sem tud jó zöldterületi funkciót betölteni.

Nemcsak az ólom rontja a gyerekek IQ-ját, hanem a mozgás, illetve a megtapasztalás hiánya is. Az óvodáskorúak pszichomotorikus képességei, a térbeli tájékozódás minősége közvetlenül befolyásolják az írás-, olvasás- és számoláskészséget, a koncentrálóképességet. Semmiféle szocializációs tréning, hétvégi játszóház, mozgásfejlesztő tanfolyam nem pótolhatja azt a tudást, önbizalmat, amelyet egy gyerek – a szülő jelenléte nélkül – szerezhet az őt körülvevő, a lakásnál jóval nagyobb és változatosabb területen, a téren, különböző korú ismerősökkel találkozva, háborítatlan bámészkodásba felejtkezve.

De ki enged ma nyugodt lelkiismerettel egy 10 éven aluli gyereket egyedül, csak úgy, kicsit csavarogni? Lassan az utca csupán arra jó, hogy összekösse úticéljainkat, hogy aggályosan a lábunk elé nézve, parkoló autók között szlalomozva minél hamarabb legyűrjük a távolságokat, hasonlóan az átszáguldó vagy araszoló autósokhoz.

A városi életminőség javítása ma – eredményességét tekintve – legjobban egy szenvedélybeteg leszoktatásához hasonlít. A józan ész azt diktálná, hogy ne szívjon, ne egyen annyit, hisz ezzel pénzt takarít meg, az egészségét óvja, és szebb lesz tőle. Az évtizedek óta kelendő fogyókúrareklámok, egymás után felbukkanó csodaszerek és a szenvedélybe hajszolók nyereségvágya azonban nem sok sikert ígér.

Jelenleg a zöldterület nem szerepel az önkormányzatok vagyonmérlegében. Sőt, kimondottan költségnövelő tényező, mert elvileg öntözni, ápolni, őrizni kellene. Ha tehát a képviselőtestület úgy dönt, hogy eladja, akkor bevételre tesz szert, van miből működtetni az intézményeit, nő az esélye, hogy megnyeri a következő választásokat is. Rövid távú érdeke egyértelműen a megszüntetés. Hogyan várhatnánk el egy budai önkormányzattól, hogy „Budapest tüdejének védelmében” saját maga ellen tegyen intézkedéseket?

fotó | utazó

RETRO-LIGET
avagy mit írtak, hogyan írtak a Liget szerzői öt, tíz vagy éppen huszonhárom évvel ezelőtt: jellegzetes, az akkori és a mai időkről is szóló részletek.