Liget 2004/2 | Peterdi Nagy László - SZÍNHÁZI MOZAIK (részletek)
A magyar millenniumozás kellős közepén, amikor az ország méltóságai a tűző napon egymás sarkát taposták a körmenetben, és a mellettük vánszorgó tévékamerák, hogy ne kelljen már az áhítatba dermedt, hőségtől elgyötört arcokat fényképezni, órákon át mutatták a szintén eléggé megviselt ereklyecsontokat és zászlókat, a Stúdió K Fodor Tamás tiszteletlen rendezésében műsorra tűzte Ránki György „meseoperáját”. A mű évtizedek óta szerepelt már akkor az Erkel Színház műsorán. Politikai aktualitását azonban 2000 júliusában Miskolcon a Magyar Színházak Fesztiváljának fiatal közönsége fedezte fel...
...Szeptember 10-én, vasárnap délelőtt az MTV újra közvetítette a Félix László rendezte 1976-os produkciót. És nem csak a gyerekek nézték szájtátva szerte az országban. Sokan a mosást és a takarítást, sőt, még az esedékes pártrendezvényt is elmulasztották miatta.
„Akinek hivatalt adott, annak észt is ád az Isten” – állapítja meg Pomádé király Hans Christian Andersen–Károlyi Amy–Ránki György operájában. Erre nézve ebben az országban jóformán mindenki megtette már a maga megfigyeléseit. Ennek köszönhető a nagy érdeklődés? Egy közhelyért igazán nem kell Miskolcra menni. Jobban esnék azt hinni, hogy a művészet sokat emlegetett hatalmáról van szó. Hogy – ha csak egy kicsit is tehetségesen adják elő – egy szemernyi életigazság is mindjárt megbolondítja az embereket.
100 évvel a születésem előtt, 1837-ben Jakob és Wilhelm Grimm göttingai professzor urak tiltakozni próbáltak az új hannoveri uralkodónál az egyetemi autonómiát korlátozó önkényes intézkedések ellen. Erre az egyszerűen elbocsátotta őket, és kitiltotta a városból. Nemsokára így járt E. T. A. Hoffmann színidirektor úr is. Erre mind a hárman elkezdtek népmeséket gyűjteni...
...a népművészet áramköreinek van olyan nemzeti és szociális töltete, amely nélkül a mi kis kelet-közép-európai országainkban nem lehetne élni. A levert vagy ellopott, szétzüllesztett forradalmak, felkelések és szabadságharcok után kivált nagy szükség van rájuk. Vajon 1856-ban mi késztette Szendrey Júliát, hogy – Magyarországon elsőként – közreadjon egy kötetnyi Andersen mesét? Vagy – a szintén egyáltalán nem paraszti vagy kurta nemesi származású Hevesi Sándort, aki 1923-ban, valamint Rab Zsuzsát, aki 1959-ben fordította le Andersen összes meséit?
Az évszámok sok mindent megmagyaráznak. Hozzátehetjük még: Károlyi Amy szövegkönyve 1954-ben készült. Végtére a Figaro házassága versailles-i bemutatóját is ezzel a felkiáltással engedélyezte a király: „De hiszen ez maga a forradalom!” Környezetéből többen is megírták a visszaemlékezéseikben, hogy korántsem volt olyan buta, mint amilyennek sokan hitték.
RETRO-LIGET
avagy mit írtak, hogyan írtak a Liget szerzői öt, tíz vagy éppen huszonhárom évvel ezelőtt: jellegzetes, az akkori és a mai időkről is szóló részletek.
