Mulasztásaid ölnek meg majd
egy szép napon. Tétovaság és
halogatás. A hifi torony kéken
villogó számlapján az órát
éveken át nem állítottad be, pedig
csak egy perc az egész.
Nincs jelentősége, de mégis. Aztán
ott vannak az idők kezdetén megvett,
máig kicsomagolatlan ingek,
s persze a megíratlan levelek.
Legrosszabb talán arra a
pár szóra gondolnod, melyet
elmondhattál volna valakinek,
aki azóta meghalt.
Most te fogod
sírba vinni magaddal azt, ami
két élő közt lehetett volna szál,
híd, kapocs. Vajon a két halottnak
lesz-e módja beszélgetni ott,
a tranzitlét derengő hűvösében?
(illusztráció: Uitz Béla | Orosz ikon analízise)
Csengery Kristóf írásai a blogon | Csengery Kristóf írásai a Liget folyóiratban