Sohasem tudott bánni a pénzzel. Zsebében most is csak egy árva százforintos lapult és néhány kifizetetlen csekk. Fázott és szomjazott, szívesen ivott volna egy pohár forralt bort, de csak ácsorgott a söntés bejáratánál, és igyekezett úgy tenni, mintha neki aztán igazán mindegy volna, betér-e vagy sem. Tudta, hogy átlátszóan viselkedik, és senki előtt sem leplezheti ideges félelmét. Mint egy pohár must, aminek az alján látszólag nyugalomban simul el az üledék, de a legkisebb érintésre is felkavarodik.
Az üzletben fiatal lány söpörgetett, fel sem pillantott. Tíz perc múlva zárnak, úgyhogy a kedves vendég szíveskedjék holnap visszajönni, vetette oda foghegyről.

– Sürgős volna. Meg kell szabadulnom a hajamtól. Még ma.
Kapkodva előadta, hogy voltaképpen nem szabályszerű vágást szeretne. Sajnos, egészen lehetetlen körülmények közé került, ezért kényszerül készpénzre váltani évek óta gondosan növesztett ékességét. Tessék csak megnézni! Ha egyebekben talán nem is kelt túlzottan bizalomgerjesztő benyomást (volt ez másképp is!), a haja állapotára, fényességére, szép ívű esésére nem lehet panasz.
A végül kialkudott összeg sokkal alacsonyabb volt, mint amire a hivatalos árlista alapján számított, de így sem panaszkodhatott. Elvégre már zárni akartak, és és ő soron kívüli kiszolgálást kapott! Úgy számolt, ebből a pénzből legalább a villanyszámlát kifizetheti, emellett megengedhet magának egy doboz jobb cigarettát – ha hajszál híján is, de belefér. Az anyjára gondolt, hogyan nyírta kiskorában a konyhában. Akkor érezte utoljára a biztonságnak és a kiszolgáltatottságnak ezt a furcsa elegyét.
Fagyos szél fújt az utcán, a hangja az ollószárak csattogására emlékeztette. Az első újságosnál kért egy csomag cigarettát, aztán megállt forralt borra a sétálóutcán. Holnap majd postára megy. Utána talán megvárja a fodrászlányt az üzlet előtt. Mit mondjon neki? Még a nevét sem tudja. Legyen mondjuk Lilla. Ízlelgette a nevet.
Hazafelé egy utcai árusnál sapkát vett, mert nagyon fázott a feje. Lillára gondolt. Majd azt mondjani, megnézné az elkészült parókát. Aztán teát isznak valami olcsó, de azért igényesebb helyen. Gépiesen végigtapogatta a zsebeit. A kifizetetlen csekkeken kívül csak egy százforintos lapult a dzsekijében.

Németh Bálint írásai a blogon | Németh Bálint írásai a Liget folyóiratban