Pipacs pancsol:
fröccsen,
ki-kicsap medréből a zöld.
A szomjas délután,
reszkető kézzel,
újra tölt.
Tánca néma
(a lánc beszédét
nem érti az este),
s holnap
a sápadt kis pillangó
messze... Így lesz-e?
illusztráció | a szerző fotója
Búth Emília írásai a blogon | Búth Emília írásai a Liget folyóiratban